Számadás: ami bejött, és ami nem

Lassan közeledik az év vége, bár persze nagy (mi több, egyre nő) a hajtás. Ilyentájt sokan ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy számot vessünk, és persze belenézzünk a kristálygömbbe, megpróbáljuk kitalálni, mit hoz a következő esztendő. Engedtessék meg nekem, hogy kiéljem ezirányú indíttatásomat.

Válságkommunikáció

Kríziskommunikáció borítóKezdjük hát a számadással. Februárban megosztottam Veletek, mely területeken várok fellendülést, s hol stagnálást, akár zsugorodást. Elsőképp azt jósoltam, a válságkommunikáció virágkorát éri 2009-ben. Tudom, nem túl eredeti, viszont bejött: volt, akit a gazdasági világválság, vagy éppen egy szabályozási változás, és volt, akit iparága megtépázott reputációja késztetett arra, hogy szakértő után nézzen. Magunk tudatosan készültünk a praxis felfutására: szakmai partnerként közreműködtünk a HVG Kiadó szakkönyvének megjelentetésében. Tartottunk közös szemináriumot, s a közelmúltban vezettünk válságkommunikációs tréninget a Kreatív csoport szervezésében. A jó magyar pesszimizmus arra buzdít, sötéten lássam a jövőt: erre a szakértelemre sajnos 2010-ben talán még nagyobb szükségünk lesz.

Kormányzati kapcsolatok

Idén kiemelt szerep jutott a kormányzati kapcsolatoknak ““ gyakran a válságkommunikáció keretében, azt erősítve. Voltak sikerek, s megéltünk maroknyi kudarcot is. Úgy vélem, és ez ismét kézenfekvő, a Public Affairs, a lobbizás jövőre még fontosabb lesz. Ám aki csak tavasszal lát neki az új kapcsolatok kiépítésének, legalább egy negyed-, de inkább fél évvel elkésett.

Integrált és/vagy digitális kommunikáció

A Porter Novelli októberi regionális értekezlete csak megerősítette azt a jóslatomat, mi több, ígéretemet, hogy az integrált marketingkommunikáció és a digitális csatornák megkerülhetetlenné, a public relations szerves részévé válnak. Európai, közel-keleti, sőt, még afrikai kollégáinktól is azt hallottam: a megbízói igények lépést tartanak a fogyasztók elvárásaival, az online eszközök, csatornák ma már létfontosságúak. Nagyon büszke vagyok az ““ azóta az első hazai pr-versenyen, a Kreatív Prizmáján is díjazott ““ Coca-Cola light hello you collection, vagy épp a Springfield Facebook-promóciók sikereiről. (Jelezném, most is fut egy promóció, ma és a hétvégén még él a 30% kedvezmény. :)) A digitális kommunikáció hatalmas lehetőségeket rejt magában, nem csak a megjelenések száma, de a konkrét, a kommunikációra visszavezethető üzleti eredmények tekintetében is.

Kivéve Oroszországban: ott valamiért csökkent a megrendelők érdeklődése. Talán még nincs elég hatásos helyi példa…

Egy másik érdekes anomália: a régió legtöbb országában dolgozó kollégáink rettentő visszaesést láttak a rendezvények, események területén. Mi nem, ahogy azt a másik Prizmánk, az ÖKO-Pannon lakossági esemény-, oktatónap- és drámapedagógiai rendezvénysorozata is bizonyítja.

Ennyit arról, mi az, ami bejött.

Most néhány szó a CSR-ról: ezt, amúgy pestiesen szólva, benéztem. (Vagy éppenséggel nagyon is igazam lett.) Váltig tartom: a legtöbb magyar fogyasztó nem az alapján dönt egy-egy termékről, szolgáltatásról, hogy az mennyire felelős, vagy éppen “zöld.” Ennél ““ sajnos ““ sokkal fontosabb az ár. Mégis egyértelmű, hogy a CSR, legalábbis annak hazai formája, továbbra is jelentős trend a megbízói oldalon. Egyre több a valóban felelős, vagy legalábbis annak látszó, vállalat, de úgy tűnik, sokan továbbra is máznak, jótékony lepelnek tekintik, ami mélyebb problémákat hivatott elfedni. Utóbbi miatt gondolom, hogy talán mégsem tévedtem. Nagyot.

Kristálygömb

Hogy mi várható jövőre? Ki merne jósolni? Nemrég egy fogadáson ““ talán csak félig viccből ““ úgy fogalmaztam, 2009. sokkal jobb év volt, mint amitől február-márciusban tartottam. Annyi bizonyos, a mérhető eredmény, a hatásos, hatékony, a hagyományos és online csatornákat, a marketing különböző ágait integráló kommunikáció jövőre is fontos lesz. Talán csak az lesz fontos ““ és persze a kormányzati kapcsolatok. Meg a válságkommunikáció. (Van, aki ezt úgy értelmezi: “žválság van, hát kommunikáljunk!”)

Ha csak egyet kívánhatnék, komoly, őszinte, valódi párbeszédet szeretnék vállalatok és célközönségeik, márkák és fogyasztóik között. No és persze azt, hogy ebben közreműködhessünk.

A hagyomány szerint ősi kínai átok: “žélj izgalmas időkben.” Ha választhatok, inkább kerüljön el messze a rutin, az unalom. Amitől az ember nem tart, ami nem kihívás, azt nem is érdemes csinálni.

Jó előre izgalmas 2010-et kívánok!

Facebook hozzászólások:

Leave a Comment

Your email address will not be published.