Ugyan jobbra a del.icio.us dobozban már ment, de annyira jó, hogy nem tudom megállni: a világtörténelem legjobb feltételes módú sajtóközleményéről olvastam.

“Expect a press release late Wednesday night regarding a new laptop case to ship this Friday if Steve Jobs announces a new laptop at Macworld tomorrow.”

Vagyis: hétfőn bejelentették, hogy ha kedden Steve Jobs új notebookot jelent be (megtette, ezt), akkor szerdán bejelentik a hozzá tartozó táskát, ami péntektől már kapható is lesz. Ha.

Gyönyörű. Vajh miért utálják az újságírók a péereseket?

Via Macworld.

Szóval az iWiW captcha-val védi az ismerősök e-mail címét. Ez önmagában nem is olyan nagy hír, a motiváció érthető, ahogy bizonyos szempontból a felhasználók szarkasztikus beletörődése vagy éppen felháborodása és a kiskapuk is. Arról viszont nem nagyon beszél senki, hogy a jog szerint kinek az adatairól beszélünk?

Mert bizony az ismerőseid adatai nem a te adataid. Nem is az iWiW-é, de nem a tiéd. Ha valakié, hát az ismerősödé.

Nézzünk körül a témában, vegyük például a néhány hete pusztító Scoble kontra Facebook mémet.

Röviden: Scoble egy új (konkurens) szolgáltatás tesztelése során úgy döntött, ráereszt egy adatgyűjtő programot a Facebook-ismerősei listájára. Ez a Facebooknak nem tetszett, úgyhogy kitiltották, de végül megrettentek a blogger haragjától.

Nos, az ötezer ismerős nem örült felhőtlenül, hogy adataik az engedélyük nélkül átkerültek egy másik szolgáltatásba. Persze mondhatnók, hogy a kölcsönös “ismerlek” okán engedélyezték Scoble-nak, hogy hozzáférjen az adataikhoz, illetve kezelje azokat. Ő pedig “csupán” a nevüket, e-mail címüket és születési dátumukat emelte át (ismétlem, az engedélyük nélkül) máshova.

A baj az, hogy — ahogy Thomas Otter szépen összeszedte — tulajdonképpen a hatályos uniós jogszabályok értelmében sérültek az érintettek személyiségi jogai.

Ez, sajnos, szigorúan értelmezve a hazai adatvédelmi törvényt, az iWiW esetében is igaz. Félreértés ne essék, Benjámin és Benedek hackjei nem csak elegánsak, praktikusak is. De az, hogy valaki ismerősnek jelölt/visszaigazolt, kielégíti-e a sasszemű adatvédelmi biztos, vagy legalábbis a törvény követelményeit? (tovább…)

Nagyon felhúztam magam, úgyhogy. Történt ugyanis, hogy december vége felé gondoltam, visszaviszem a pár hónap alatt vendéglátásból visszamaradt boros-sörös üvegrengeteget (szám szerint mintegy tizenötöt) a Fogarasi úti Tescóba, ha már úgyis vásárolni kell Szilveszterre.

(Ne aggódj, nem énblog, lesz tanulság is.)

A személyzet azonban épp nem volt ott, de azért üzent: az ablakban egy kézzel írott, “rögtön jövök” feliratú tábla.

Úgyhogy vártam.

Tíz perc után meguntam és hazamentem.

Sebaj, jön még kutyára dér, illetve, ahogy a reklámban mondták, enni kell, megyek én még az ő utcájukba. Csakhogy a következő alkalommal ugyanez a tábla fogadott mosolygó személyzet helyett.

(tovább…)

Már-már hagyományosan megújultunk vizualice, meg kéne valahogy összegeznem az óévet is.

2007 mozgalmas év volt. Ez már abból is látszik, hogy nagyon keveset írtam — legalábbis ide.

Tanítottam, megnősültem, aztán június végétől egy országos, sőt, nemzetközi üggyel voltam elfoglalva. Ez utóbbiról már csak személyes érintettségem miatt sem akartam írni, pedig érdekes lett volna.

Azért közben (változó intenzitással) csiripeltem is.

Mondanám, hogy idén majd, meg újévi fogadalom, de nem. De igyekszem, és hamarosan meglátjuk, megy-e?

Szóval boldog új évet, és ha van olyan téma, amivel szeretnéd, hogy foglalkozzak, javasold kommentben vagy e-mailben!