A “médiaalkotmány” múlt héten benyújtott tervezetének több pontja is megkönnyítheti a vállalati kommunikációs szakemberek munkáját — itt elsősorban a válaszadási jogra és a közzétételhez való hozzájárulás visszavonására gondolok. Persze a szöveg számtalan lehetőséget ad a (teljesen rossz értelemben vett) spin gyakorlására, lásd még tényszerű közlések cáfolata, vagy éppen a “terhelő vallomások,” vagyis on the record elszólások, szerencsétlen fogalmazások visszavonása, letiltása. A legizgalmasabb kérdés mégis az: a válaszadási jog kiterjed-e a blogokra, a közösségi médiára?
Nem vagyok jogász, így néhány óra kutakodás után be kellett látnom, nem lettem okosabb, hogy azt ne írjam: gőzöm sincs. Ugyanis, már ha jól értelmezem az irományt és a hatályos hazai és uniós jogszabályokat, csak az számít médiatartalomnak, amiért valaki szerkesztői felelősséget vállal, definíció szerint:
“a médiaszolgáltató szakmai szempontok alapján választja ki és szervezi az audiovizuális tartalmat, legyen az akár egyedi tartalom vagy tartalomcsoport. Ez kizárja a felhasználó által generált tartalom virtuális közösségeken belüli megosztását, továbbá azon közvetítő szolgáltatók tevékenységét, akik a 2000/31/EK irányelvben megállapított felelősségi mentességeket élveznek.” (forrás)
(Most vonatkoztassunk el attól, mik a szakmai elvek.)
Fogadjuk el, hogy a Facebookon vagy az iWiW-en megosztott felhasználó által generált tartalom a “virtuális közösségen” belül marad. Viszont: a blog.hu (vagy épp a Blogter, vagy bármelyik blogszolgáltató, ahol alkalmasint kifejezetten “szerkesztőként” (kurátorként) aposztrofált személyek állítják össze a nyitólapot), mint nyílt, azaz nem regisztrációhoz kötött tartalomszolgáltatás virtuális közösség, az-e egyáltalán? Kell-e (a törvénytervezet 22. §-a alapján) “regisztrálni a média felügyeletét ellátó hatóságnál vezetett nyilvántartásba?” (Ráadásul rájuk elvileg az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 7. §-a is vonatkozik, miszerint “szolgáltatók” és/vagy “közvetítő szolgáltatók”).
No de mondjuk nekem, mint saját domainen/szerveren saját, önálló blogot üzemeltető, hogy azt ne mondjam, szerkesztő szerzőnek kell-e regisztrálnom? Vagy, mivel hivatalosan nem vagyok sem újságíró, sem szerkesztő, a törvénytervezet hatályán kívül esem?
Sokan éppen azt látják a közösségi média, a korlátlan véleményszabadság legnagyobb hibájának, hogy névtelen, arctalan átlagpolgárok is leírhatják, ami eszükbe jut, függetlenül attól, az megfelel-e a valóságnak, tényszerű-e, vagy éppen elferdíti, más színben tünteti fel a valós eseményeket. A névtelen szerzőt, pláne kommentelőt nem érdekli, szavai sértik-e mások személyiségi vagy egyéb jogait. Nem tudjuk, kik ők, így nincs, aki felelősséget vállaljon.
Persze — ha az adott blog/blogger jelentősége, vagy éppen az állítás súlya alapján szükségesnek ítéljük — válaszolhatunk, mondjuk hozzászólhatunk a bejegyzéshez. Furcsamód itt viszont előjön a “žszerkesztés” fogalma, hiszen a szerző válogathat a hozzászólások között, eldöntheti, hogy jóváhagyja vagy törli az ellenvéleményt, cáfolatot.
Szóval egyelőre nem tudjuk, hivatalosan média-e a közösségi. Amíg kiderül, marad a kísérletezés, próbáljuk legjobb tudásunk szerint kezelni a napi ügyeket, néha konfliktusokat, és bízunk a moderátorban.
Hátha — hivatalosan — szerkesztő is.
4 hozzászólás
PR_hub - 2010. június 15. kedd 10:23
Olvasom: » A “médiaalkotmány” és a közösségi média
This comment was originally posted on Twitter
Pingback: Újabb fényképem tűnt fel… | AZso.hu 2.0
Gabeszphoto - 2010. június 18. péntek 19:35
Legalább a kép eredeti tulajdonosának a nevét, és egy linket kiírhatnál…ha már felhasználod előzetes egyeztetés nélkül a képét! És pont egy médiával foglalkozó cikk….:S:S
Balázs - 2010. június 18. péntek 20:01
Persze lehetne képalá (is), de hát ez nem print, ezért gondoltam, hogy elég a link és a Twitter (meg Facebook) említés.