A hűség természetéről

Érdekes dolog a lojalitás. Kétirányú utca, csakis egyfajta ár-érték elemzés alapján működhet. Adok-kapok, s nem árt, ha a kettő legalább egyensúlyban van.

Vegyünk egy véletlenszerű terméket. Hűséges maradsz-e egy csokoládéhoz vagy mondjuk gyorsétteremhez, ha konzekvensen ugyanazt a minőséget, ízt, élményt kapod, amit egyrészt megszoktál, másrészt amivel elégedett vagy, netán szereted? Nyilván. Egy ideig az sem probléma, ha emelkedik az ára.

Ár alatt nem feltétlenül és kizárólag materiális ellenértéket, forintot/eurót/dollárt értek. Inkább időt, energiát, homályos és megfoghatatlan, szubjektív dolgokat. Egy személy, szervezet esetében még érzelmeket, és azok ellentételezését is.

Az ember hűséges lehet egy (vagy több) személyhez, szervezethez, ideához, hogy azt ne mondjam, ideálhoz. Feltételezi, hogy az illető nem, vagy előnyére változik, hogy a serpenyő hozzávetőleges egyensúlyban marad. Annyit kapok, amennyit adok. Van egy pont, ameddig megéri, azon túl már hiába.

A változás nem mindig jó, ellenben általában ijesztő. Járt utat járatlanért, ugye.

Mondják: csak azt érdemes csinálni, amitől halálosan rettegsz. Úgy legyen!

(A félreértések elkerülése végett: ez igenis szakmai jellegű bejegyzés, nem válunk, nem költözöm, nem keresek állást. 😉 )

Facebook hozzászólások:

3 hozzászólás to A hűség természetéről

  1. Ha jól sejtem, ez most a HP-nak (HP-ról?) szól, igaz? 🙂

  2. Nem feltétlenül, csak ilyesmiken gondolkodtam mostanában. 😉

  3. [téma: Lojalitás a munkában] Valamikor még anno mikor írterjúkra mentem, mindig megkérdezték, hogy miért volt ennyi munkahelyem? - Mindig azt montdtam, hogy szerintem úgy teljes az ember ha a legelső munkahelyétől kezdve látható, hogy honnan s hova jutott. - Tehát, ön akkor nem eléggé lojális -jött a válasz… Minden realtív és szubjektív. Ha azt, nézzük mennyi perspektíva van benne s mennyire motivál, s mennyire prestige az állás s mennyire tudok belőle több-lenni, akkor lojális vagyok. Ha nem tolerálják a cég érdekében történő javaslataimat és visszavet a munkakevedemben akkor nem vagyok lojális, s lépek tovább… [téma: életben, egyéb téren] Másban elég konzervatív vagyok, valamiben meg csak a legjobb és legfrissebb fejlesztéseket gondolom még tovább (pl. a webes dolgok)… Bizonyára nálam sokkal intelligensebb szakai hozzáértők remek könyvet írtak ezekről. Kérdés, hogy olyanok-e mint a Holt költők társasága c. filmben: lehet kezdeni az általánosítások kitépésével, az is lojalitás valahol az író személye felé…

Leave a Comment

Your email address will not be published.