Az is benne van, hogy a SEO eléggé manuális, repetitív, de nagy szakértelmet igénylő műfaj. Márpedig én úgy gondolom, egy péeres inkább legyen generalista, illetve a célközönség szakértője, mint egy-egy terület vagy kommunikációs csatorna specialistája. Elég, ha épp annyit tud, hogy mi az eszköz, mire jó, és ki ért hozzá a legjobban. Akár házon belül, akár alvállalkozóként. (Ez persze jóval túlmutat a SEO/PR kérdéskörön.)

Mert gyakorlatilag minden PR, online és off. A Média Hungary-n mondta Pikó András, a moderátorunk: amikor Pester költözött, automatikusan a megszokott (vagy azzal megegyező nevű) taxis céget választotta, egészen addig, amíg a sofőr bunkó nem volt. (Nem akarta elvinni, mert hogy nem ő volt az első hiénasorban.) Úgyhogy soha töbé nem hívta a céget.

Ez is PR, csak rossz. Hiszen a reputáció az, amit akkor mondanak rólad, ha nem vagy a szobában. :)

A kommentek szerintem nagyon fontosak, viszonylag nehéz párbeszéet kezdeni nélkülük. ;) Ebből a szempontból mondjuk egy fotókiállítás is lehet jó, mert lehet beszélgetni róla, ha máshogy nem is, legalább a látogatók egymás közt.

1, A kiindulási pontom az, hogy van offline és online PR: az offline-t jobban irányítja a vállalat (a sajtókampányt ő szervezi, meghívottakat ő választja ki), az online-t pedig a webes látogató, vagyis ilyen értelemben nemcsak az jön el, akit meghívtak, hanem aki megtalál. Célirányosan bárki kereshet: a PR célcsoportként kezeli a sajtót, a kereskedőket, forgalmazókat, jogszabály-alkotókat stb., akik mind potenciális látogatók a honlapra. 2, Kotler meghatározásában a PR „olyan programok választékát foglalja magában, amelyeket úgy alakítottunk ki, hogy segítsék vagy védelmezzék a cég imázsát.” A cég imázsának része a webes jelenlét, vagy nem? Online szinten legalábbis „a jó értékelés vagy hírnév egyenesen arányos a jó helyezéssel a találati listában.” 3, a PR elsősorban nem az értékesítésről szól, hanem az infóról: hasonlóan a keresőoptimalizáláshoz (szerintem): Geoff Ramsey (eMarketer CEO) szerint a keresőkben kapott jó találatok a szakemberek szerint sem teljesen reklámként viselkednek (első a tájékoztatás ill. a SEMPO 2005. decemberi felmérésében: a keresőmarketinges befektetések első számú motivációja a márkaismertség növelése volt (62%), a 2. (60%) a márkatudatosság. Abban igazad van, hogy nincs kétirányú kommunikáció SEO-PR-ban és ez lényeges szempont (de akkor mi van azokkal a blogokkal, ahol nincs hozzászólási lehetőség? PR eszköz a fotókiállítás ha már túl vagyunk a köszöntőn? Stb.) Az, hogy ki hogyan fog fel egy szakmát, így a “péeres, mint végrehajtó szakmunkás” nem a SEO-n múlik. Columbot szeretjük, de Kovács János nyomozó főhadnagyot nem biztos, hogy olyan okosnak képzeljük. Előítéletek lesznek. Nagy naivan úgy gondolom, hogy ’a fogyasztó torkán a terméket, szolgáltatást’ nem kéne lenyomni, mert nem liba, és mert én sem szeretem, ha gombóc van a torkomban vagy pumpa. Ezért vonz a blog/ a PR/ a SEO mert mind felhasználóbarátabb megoldást kínál. Szóval így látom a kispályás kispadon. :)

Anna, én éppen hogy úgy gondolom, a keresőoptimalizálás nem PR-feladat, illetve nem PR-tevékenység. Ha valami, akkor direkt marketing vagy hasonló BTL. KIfejezetten sértőnek találom a “SEO PR” kifejezést, mert abszolút a “péeres, mint végrehajtó szakmunkás” percepciót erősíti.

A PR nem arról szól, hogy a Google elsőnek dobjon ki, az talán/inkább a jó munka eredménye lehet. Nem a keresők felől kell lenyomni a fogyasztó torkán a terméket, szolgáltatást, céget.

Inkább meggyőzök néhány befolyásos fogyasztót (avagy bloggert) a tényekkel—és nem le- vagy megfizetem őket—, a többi megy magától.

Szántó Balázs, alias Spin Doctor csak néha jut el odáig, hogy bejegyzést írjon a blogjába, de olyankor érdemes mindig odafigyelni rá. Legújabb írása a PR egyre bővülő szerepéről szól - egy szép összefoglaló a külföldi nagycégek…

Meg hát egy ilyen “átverés” nagyon rizikós, csak egyszer lehet megjátszani, aztán ha lebuksz, annyi. Lásd pl. a Blondy bevezető kampányát a “szőkenős tüntetés” médiahekkel: soha többé nem ugrik be nekik senki. Mínusz persze a programmagazinok.

Köszönöm a méltatást! :)

Egyértelmű, hogy egy szemfüles péeres sokkal többet érhet el, mint bármelyik hirdető. Ebből a szempontból rendkvül érdekes volt nézni, ahogy a konkurenciánk egy — az esetben teljesen ártatlan — volt ügyfelünket próbálta kihúzni a Tékozló homáron a csávából (1, 2, 3). Szerintem az ügynökség, a megbízó és az újságíró is mindent a lehető legtisztességesebben csinált, a végkifejlet (l. a kommenteket) meg inkább az olvasókat minősíti.

De ez megint sajtókapcsolati kérdés, igaz, interaktív. A hosszú távú bizalom- és reputációépítéshez stratégia, széles eszközválaszték és sok munka kell. És hát ugye a megtérülés is hosszú távú.

Itthon ez a legnagyobb baj a szakmában: a megbízói és ügynökségi oldalon is negyedévben gondolkoznak sokan.

Örülök, hogy a Magyar blog piacon van szakmailag erős írás is. Minden menedzsernek szívesen ajánlom a blogodat!

Az új médiával kapcsolatban egy kis kiegészítés:

1. Szerintem a modern gondolkodású pr menedzserek és ügynökségei óriási lépés előnyben vannak a többihez képest, mert látványosan jobb eredményeket érnek el online kommunikációs eszközökkel. “Hogy milyen előnyben?” Tessék megtanulni!

Konzervatív pr menedzserek figyelem!

1. Mostanában (csak) jönnek olyan frissen végzett főiskolások és egyetemisták akik nem csak, hogy tudják mit jelent az online sajtószoba, hanem vannak kreatív ötletei azzal kapcsolatban, hogyan kihasználni az RSS vagy a blog adta lehetőségeket vállalati környezetben, és pontosan ismerik azok hatásait.

Nebojsa