Céges blogok: rizikó?

Ma egy olyan nagyvállalatnál jártunk prezentálni, amelyik általában igen erős érzelmeket ébreszt az bloggerekben. (Nem, nem árulom el, melyiknél.) A javaslataink között szerepelt céges (iparági vagy termékközpontú) blogok indítása, illetve a blogok médiumként, a bloggerek újságíróként kezelése.

Két—jogos—kérdésük volt:

  1. Ki írja, ki válaszol a hozzászólásokra, mások bejegyzéseire?
  2. Mi a garancia, hogy az egész blog nem üt vissza, hogy nem csak egy újabb felület lesz az ellenzőik számára?

Az elsőre viszonylag egyszerűnek tűnik a válasz: a termékmenedzserek, termékszakértők. Igen ám, de mi van, ha egyrészt nincs rá idejük vagy legalábbis azt mondják—, másrészt nem tudnak (jól) írni? Hiszen nem az a munkájuk…

A második sokkal nehezebb. Hiszen ha nem engedélyezzük a hozzászólást, hol a dialógus, amiért az egészet elkezdtük? Ha meg engedélyezzük, ki és hogyan szűri ki a nyilvánvaló offtopic flame-eket, illetve mit szól az olvasó ahhoz, hogy a vállalat “cenzúrázza” a hozzászólásokat?

Nem tudom a választ, pedig szívem szerint azt mondanám, hogy igenis megéri beszállni az online párbeszédbe. Ha előre ki(be-)jelentjük, hogy a hozzászólásokat moderáljuk (nem cenzúrázzuk!), és csak a témába vágó, értelmes vélemények jelenhetnek meg, az író-olvasók megértik és elfogadják.

Persze akkor meg ott az elviselhetetlen mennyiségű adminisztráció.

Mit gondoltok? Mit javasolnátok?

7 hozzászólás

  1. Pingback: ez meg az én mozim?

  2. veszig - 2006. január 5. csütörtök 15:04

    Szerintem a “primitív” anyázásokra elegánsan lehet válaszolni, nem kell feltétlenül kimoderálni őket - ha valaki alaptalanul szidja a céget, akkor annak higgadtan és tételesen meg kell cáfolni az állításait, a sima offtopic vagy “szarok vagytok” hozzászólásokkal meg egyszerűen nem kell foglalkozni. Nem tudom, melyik cégről van szó, de egy kezdeti szakasz után szerintem megunjak az emberek a beszólogatást… rengeteg MS blog van és ott sem anyáznak a népek, pedig ha valakit, akkor őket sokan utálhatják. 🙂

    Az első kérdés viszont szerintem nem ennyire triviális - ha kijelölik, hogy ki írja a blogot, az nem lesz sikeres. Keresni kell valakit a cégnél, aki lelkes, “szenvedélyesen szereti, amiről ír” :), érti a dolgát és szívesen írja a blogot. Kis cégeknél ez nehéz feladat lehet, de szerintem egy nagyvállalatnál sok az ilyen alkalmazott.

    Válasz
  3. Balázs - 2006. január 5. csütörtök 15:07

    Gábor, először is köszi a riasztást—most már működnie kell a kommenteknek!

    Ideiglenesen kénytelen voltam ezt a sablont (“K2” béta 2, l. lábléc) feltenni, pedig a sajátom jobban tetszett… 🙁 Ez viszont működik.

    Mindjárt reagálok (csak végiggondolom :)).

    Válasz
  4. szaboat - 2006. január 5. csütörtök 22:20

    [off]datumokkal is valami bibi van vagy csak dugdossatok elolem az idogepet[/off]

    en is furcsan neztem, h sok ms blogban nincsenek a kommentek kozt mas platform hitteritoi vagy csak elenyeszve (esetleg en vagyok figyelmetlen).

    mivel a blognal altalaban szemelyes a hangvetel es tudjak kihez kotni az emberek ez megszuri a ceggel szemben tamasztott indulatokat, szerintem. legalabbis csillapitja ha valami pozitiv ember all a blog mogott. mindenkeppen oszinten kell csinalni (lsd. itthon blogkorokben lehuzott kampanyok). ha hibaznak el kell ismerni es egyenesnek kell lenni.

    kommentek nelkul pedig teljesen ertelmetlen, ez jogos. 🙂

    Válasz
  5. Balázs - 2006. január 6. péntek 00:06

    <Szolg. közl.> Az ember azt hinné, 2000. után minden programozó megtanulta, hogy a dátum/idő nem tréfa. Pedig nem.

    A Time since plugin valamiért nem normalizálja GMT-re az időt, ezért volt a “-1 éve és 12 hónapja” idétlenség. (Végül találtam egy rendesen megírt verziót.) </Szolg. közl.>

    Nem tudom, talán mert a blogok még újak, és a bloggerek összetartanak, annyira tényleg, urambocsá intelligensebbek, nem megy el offtopicba, mint a fórumok. (Azok viszont nagyon, pláne, ha politikát is keverhetnek bele.)

    A szűk keresztmetszet az emberi erőforrás: akár moderálunk, akár higgadtan válaszolunk, egy nagyobb vállalat blogjánál (pláne, ha mondjuk a szakmédia felkapja, mint úttörőt) rengeteg idő kell hozzá. Márpedig akkor megint ott tartunk, hogy a szerző vagy az eredeti munkáját nem végzi el, vagy kell egy főállású blogger. Ezt egyelőre egészen nagy vállalatok sem enged(het?)ik meg maguknak. Pedig hosszú távon megérné.

    Ami a “kijelölést” illeti, slendriánul fogalmaztam és kihagytam egy logikai lépést—nyilván nem adhatjuk utasításba, hogy “márpedig akkor holnaptól blogolnod kell, ha tetszik, ha nem.”

    Szerintem épp azért (lenne) kézenfekvő, hogy a termékmenedzser írja, amit Gábor is említett: elvileg ő ért a legjobban az adott termékhez, iparághoz, és—ideális esetben—szenvedélyesen érdeklődik a téma iránt.

    Teljesen egyetértek: ez a legfontosabb. Ráereszthetünk minden bejegyzésre egy helyesírás-ellenőrzőt vagy akár egy olvasószerkesztőt, de én még nem tudok olyanról, aki-ami meggyőzően tudna szenvedélyt tettetni.

    Épp ez a baj a legtöbb marketingkampánnyal és kereskedővel…

    Egyébként én meg éppen fordítva gondolom: kis cégeknél egyszerűbb lehet. Nincs az a merev hierarchia és pontos munkaköri leírás, mint egy multinál (“Miért blogolnék, kereskedő/marketinges/tanácsadó vagyok?”), és talán az eredményt sem a negyedéves forgalmi adatokon mérik.

    Válasz
  6. Konrad - 2006. január 6. péntek 21:52

    Szia,

    én azt tenném, hogy keresnék egy külsős blog írót, aki begyűjti a belső infókat, szintetizálja, szerkeszti, ha kell reagál vagy megkeresi azt, aki érdemben tud reagálni. Nem kell szerintem szükségszerűen belsősnek lennie, sőt, néhány cégnél azért lehet jobb a külsős, mert így még komolyabban is veszik az egyes emberek. Egy ilyen ember persze nem keveset fog foglalkozni a bloggal, azaz tudja moderálni is. A modera pedig legyen követhető: legyen az elején egy policy, és tartsa be azt mindenki, a blog írója pedig azt és csak azt tartassa be.

    Válasz
  7. bulbul - 2006. január 10. kedd 14:29

    Sziasztok,

    A külsős ötlete konkrétan halott. Senki sem fog egy külsősnek valóban érdekes, bizalmas anyagokat átadni, mert még belül is nagy a bizalmatlanság. Ebből ered az is, hogy Balázzsal egyetértve sokkal nagyobb a dolog esélye egy kisebb cégnél - könnyebb a kontroll is. (Persze az is igaz, hogy sokkal nagyobb a nyereség is azon, ha egy nagy vállalat kezdi ezt.)

    Én egy kicsit visszább mennék a dologban: Miről is fog szólni a céges blog? Ezt kell szerintem először megfogalmazni, mert sok esetben ez fogja tudni megadni, hogy ki is lesz alkalmas az írására. (Egyébként érdeklődő, affinis embert akár meg is lehet tanítani írni). Én egyáltalán nem ragadnék le a termékmanagernél - könnyne lehet, hogy egy gyártósoron dolgozó művezető ezerszer érdekesebben tud szólni a termékről (itt persze a művezető helyettesíthető bármilyen területtel - logisztika, retail, stb). Szerintem erre jó példa a futárblog egyes bejegyzései - már ahol nem a szélsőbalos elméletek szólnak. Ha például iparági cuccot akarsz csinálni, akkor feltehetően a leginkább alkalmas ember valamiféle nemzetközi forrásokkal rendelkező kutató, elemző lehet. Ha belső vállalati “kiszivárogtató” oldalnak kell lennie - erősítendő a vállalat emberközpontú image-t (ez szerintem egy több mint lehetséges eszköz egy ilyen célra), akkor valami titkársági ember lehet.

    No a végére viszont egy másik felvetés - ha vajon elindul egy ilyen, akkor mit lehet tenni az ellen, hogy “elszabaduljon” vagyis olyan témák és bejegyzések szülessenek - pl az érintett távozását követően.

    Válasz

Have your say

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .