Hogy egy rég nem látott kedves barátomtól idézzek:

“…egyik volt évfolyamtársam is bloggolásra adta a fejét. Vicces ez a blogoszféra…”

Szóval ismerem a magyar Lessiget, na, csak eleddig nem tudtam. Most már tudom, blogroll frissítve. Erre mondják, hogy “well-connected.” 🙂

Noha messze nem ez az egyetlen feladata (erről majd máskor), ha a PR-ről van szó, a legtöbben a sajtókapcsolatokra gondolnak. Nem véletlenül: a szerkesztőségi cikk a fogyasztó szemében háromszor hitelesebb forrás, mint a reklám. Ám természetesen az újságírók is tudják ezt, s felelősségük tudatában—ritkábban azzal visszaélve—nem egyszerű közvetítőként (vagyis médiumként), hanem szűrőként, kapuőrként viselkednek. Így a sajtó (különösen a futótűzként terjedő bulvárosodás folytán) nem csak tükrözi, de egyre inkább alakítja is a nézők-olvasók, a fogyasztók érdeklődését.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a számunkra, vállalatunk számára releváns médiumokkal hosszú távú, bizalmi viszonyt alakítsunk ki. Hogyan? Egyszerű:

  1. Ismerd az eszközöket, tanuld meg, mikor melyik a leghatékonyabb!
  2. Ismerd az újságírókat, igényeiket, elvárásaikat!
  3. Ne feledd: az újságíró is fogyasztó, s ő a legfontosabb ügyfeled!

Media Relations 101

Talán a leggyakrabban használt sajtókommunikációs eszközünk a sajtóközlemény—olyannyira, hogy ha az újságírókat kérdezzük, a legtöbb vállalat már túl- vagy elhasználta. A legtöbb közlemény ugyanis sem a műfaj formai, sem a tartalmi követelményeinek nem felel meg. Itt látszik leginkább, hogy sokan a PR-t, a sajtókapcsolatokat nem tekintik másnak, mint a reklám egy ingyenes formájának. Ebből következik az is, hogy a gyakran reklámszövegnek is durva írott anyagot a lehető legszélesebb sajtólistára küldik, küldetik ki—hiszen a hirdetés is így működik: jó esetben minden két-háromszázadik üzenet célba ér.

Hogy miért nem helyes ez a gyakorlat, holott egy-egy e-mail jóformán nem kerül semmibe, s ha bárki kérdezi, elmondhatjuk, hogy minden releváns médiumhoz elküldtük az anyagot?

Igen ám, de hol jelent meg? Ilyen formában a legtöbb sajtóközlemény semmivel sem hatékonyabb, mint a hirdetés, sőt. Pedig a hatékony sajtóközleménynek csupán két kritériuma van: legyen hírértékű, és csak annak küldjük el, akiről tudjuk, hogy érdekelni fogja. Miképp az életben a legtöbb egyszerű dolgot, ezt a kettőt évekig kell tanulni”¦

Mert az újságíró is ember: határidői, feladatai vannak, s nem veszi jó néven, ha holmi vadonatúj csappantyú-karmantyúval kapcsolatos sajtóközleményekkel zaklatjuk munka közben—pláne, ha mondjuk egy női magazinnál dolgozik… A tizedik érdektelen sajtóközlemény után olvasatlanul dobja a kukába az összeset, még azokat is, amikkel pedig szívesen foglalkozna. Ami pedig a follow-upot illeti”¦ Hát, maradjunk annyiban, ha egy újságírót soha nem sikerül elérni, az nem azt jelenti, hogy másnak sem ér rá!

A sajtókapcsolatok második—sok esetben túlontúl gyakran, más vállalatoknál túl ritkán—használt eszköze a sajtótájékoztató. Célja egyértelmű: a vállalat fontos, hírértékű bejelentést tesz, ami ideális esetben az újságírókat is érdekli—olyannyira, hogy a bejelentés, előadás, prezentáció után az esemény szerves része a szervezett kérdezz-felelek. Miért van az, hogy a legtöbb sajtótájékoztató mégis mindkét fél számára csalódás, már ha az újságírók egyáltalán megjelennek?

A harmadik elem, a sajtóreggeli (netán ebéd, vacsora, tízórai vagy uzsonna) elsősorban a hosszú távú kapcsolatépítést, egy-egy vezető szakértőként, iparági szószólóként való pozícionálását szolgálja. Fontos jellemzője, hogy mindkét fél—a vezető és az újságíró is—tisztában van vele: az elhangzottak nem a másnapi újságban jelennek meg, ha egyáltalán. A kötetlen beszélgetés két célt szolgál: meg akarjuk mutatni, hogy értünk a szakmánkhoz, ismerjük az iparágat, ugyanakkor ki szeretnénk puhatolni, hogy az újságírót mely témák érdeklik.

Márpedig ha értünk egy témához, ami őt is érdekli, és még a névjegyünket is sikerült átpasszolni, biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb nem csak társalgás miatt jelentkezik, hanem azért, mert egy készülő írásához konkrét kérdéseket szeretne feltenni. S bár egy ilyen interjúszituációban nem illik kizárólag magunkat, vállalatunkat reklámozni, azért van, ami belefér.

Ez a bejegyzés látszólag a Sony DRM fiaskóról szól. Részben tényleg.

Röviden: mint az elmúlt hetekben Mark Russinovich bejegyzése alapján az egész blogszférában, majd a hagyományos médiában is elterjedt, a Sony BMG hónapok óta olyan másolásvédelmet használ hanghordozóin (mert ezek nem CD-k…), ami a vírusoknál és más rosszindulatú kódoknál használatos rootkit technikát alkalmazza, vagyis a ctrl-alt-del segítségével sem lehet kilőni—hiszen nem is látszik. Ráadásul rendszeresen lejelenti, milyen zenét hallgatsz. Sőt, ami még rosszabb: tekintve, hogy bénán programozták le (egyébként törölni sem lehet egykönnyen), ezt a rejtőzködési lehetőséget gyakorlatilag minden vírusírónak könnyen-gyorsan elérhetővé teszi!

(Hosszabban: Wired: Real Story of the Rogue Rootkit)

Jómagam inkább a média és a (válság)kommunikációs oldaláról fognám meg: nem azért lett botrány és válság, nem azért visszakozott végül nagy nehezen a Sony, mert néhány (száz? ezer?) blogbejegyzés ostorozta őket, hanem azért, mert a hagyományos média foglalkozott a témával.

Senki ne értsen félre, nem azt akarom mondani, hogy a blogok nem fontosak (visszatérő szabadkozásom, új mém netán?), vagy nem játszottak szerepet az ügy kipattanásában. De ha a hagyományos média—és itt most nem csak a nyomtatott és elektronikus sajtót, hanem, az online-t is értem, bocs—nem foglalkozik vele, vajon a Sony BMG visszavonja a CD-ket? Röviden: nem hinném.

(Zárójeles megjegyzés: én már régóta nem vásárolok olyan hanghordozót, amin rajta a matrica, hogy megnyomorították. Ugye te sem?)

Úgy tűnik, 20 millió blog még nem elég ahhoz, hogy egy multit presszionáljunk—ott még nem tartunk. De a média figyel.

Technorati logo Technorati tags: , , , ,

A Google legújabb meglepetése: Google Analytics. Ingyenes Web-statisztikai alkalmazás csicsa grafikonokkal, AdWords-integrációval, a néhai Urchin(Wayback Machine archív site) használatával.

Kicsit kezd ijesztő lenni, mi mindent kínál, és főként mi mindent tud rólunk a Google. Remélem, betartják a mottójukat

Technorati logo Technorati tags: , , , ,

Akit érint/érdekel: elérkezettnek láttam az időt, hogy szóljak, Hermann Irén felkérésére előadok a Kreatív Reggeli Gondolatok következő rendezvényén, vagyis 23-án reggel. A téma a hatékony sajtókapcsolatok ápolása, egészen pontosan “Sajtókommunikáció: hogyan lehet elérni, hogy a sajtóban a céges hírek megjelenjenek?” Előadó- és beszélgetőtársam Mong Attila, a Manager Magazin főszerkesztője lesz.

Technorati logo Technorati tags: ,

Érdekes podcast az O’Reilly-től: kerekasztal-beszélgetés 17-18 éves tinikkel az októberi Web 2.0 konferencia keretében. Szórakoztató és tanulságos: megjegyzik például, hogy mobil csengőhangra elköltenek 2,5 dollárt (mert muszáj), de zenét, tévéműsorokat, filmeket nem vesznek—arra ott a BitTorrent.

What Teens Want(Start: 15:30, Duration: 2:40)
The teen demographic uses the Web constantly and in very sophisticated ways. They don’t want to pay for very much, but if you can find something they will pay for (like ring tones), they tend to spend a lot. Safa Rashtchy, managing director of Piper Jaffray, interviewed five seventeen- and eighteen-year-olds about their relationships with technology. This was a high point of the conference.

Link: O’Reilly Network: Web 2.0 Day Three

Technorati logo Technorati tags: , , ,

Bár amerikai, de azért szerepel a listában néhány olyan trend is, ami kis hazánkban is érezhető, vagy hamarosan az lesz. A legfontosabbak (legalábbis szerintem), csökkenő sorrendben:

  • konszolidáció a médiában
  • üzleti nehézségek (a kettő nyilván összefügg, n’est-ce pas?)
  • a celebrity weekly magazinok növekvő szerepe
  • a hagyományos média digitalizációja
  • átláthatóság, hitelesség
  • ami a PR- és marketing-szakembereket talán a leginkább érinti (mármint üzleti szempontból): mérhetőség és mérési módszerek
  • blogok (ezzel nem azt akarom mondani, hogy érdektelenek ill. nem fontosak, csak hogy a tömegpiac még odébb van! Viszont jó pár szektorban és iparágban hatékonyabbak a hagyományos médiánál.)

Olvasd el magad: PR Week: 10 media trends to watch

Technorati logo Technorati tags: ,